Fajtatiszta koronás, sheltie, merino, és texel tengerimalac tenyészet (Eger)
A nálunk tenyésztett tengerimalac fajták hosszúszőrűek, a jobb oldali forgó képekre kattintva részletesebb információt kaphatsz az adott fajtáról. Rövid szőrű fajtát nem tenyésztünk! Esetenként perui, alpaka, és angóra fajtájú tengerimalac születhet.
A malackát néha át kell tapogatni, daganatot keresve.
Sajnos a tengerimalacnál, elsõsorban idõsebb korban, gyakran alakulnak ki daganatos elváltozások. Különösen azokban a tenyészetekben bukkan fel ez a rettegett betegség, ahol gyakran alkalmaznak beltenyésztést, vagyis sokszor párosítják egymással a rokon egyedeket. Leggyakoribbak a jó-, illet e rosszindulatú bõrdaganatok, illet e a nõstényeknél az emlõdaganatok. A daganatokat operációval eltávolíthatják ugyan, de idõsebb állatoknál ennek már nincs túl sok értelme. A daganatok másik formáját bõr alatt fellépõ fertõzések okozzák, ezeket tályognak nevezik. A kórokozók egy kis sebesülésen átjutnak a bõr alá. Késõbb a seb begyógyul, ám a fertõzõ baktériumok bent maradnak az állat testében. Ez a fajta daganat könnyen kezelhetõ, mivel az állatorvosnak csak fel kell nyitnia és ki kell tisztítani a tályogot. Akármi legyen is az oka, ha daganatot észlelünk a tengerimalacunkon, mindjárt vigyük állatorvoshoz. A halogatás csak a beteg állapotának rosszabodásához vezet, akár rákos daganatról, akár tályogról van szó.
Hasmenés: A hasmenés a tengerimalacok másik rettegett, sokszor végzetes megbetegedése. Fõként a helytelen táplálás és a nedvesség, valamint a huzat együttes hatására alakul ki. Elõfordul, hogy a túl nedves zöldeleség vagy a gyümölcs váltja ki. A romlott eledel, illetve a piszkos víz is elõidézheti az emésztési rendellenességeket. A hasmenés esetében igen fontos a megelõzés, ilyenkor saját kezünkbe kell vennünk a dolgok irányítását. Ha a tengerimalac hasmenésben szenved, azonnal távolítsunk el minden nedves eledelt a ketrecébõl. Ilyenkor csakis magot, szénát, széntablettát adjunk a beteg állatnak, az ivóvizet pedig helyettesítsük langyos kamillateával. . Vigyázni kell, ne hogy felboruljon a malacka bélflórája. Ilyenkor adni kell nekik Bio-Lapis port, vagy Laktiferm port vízben feloldva. Az almot naponta kétszer cseréljük a fészkében és a ketrecében. Ha a kis beteg meggyógyult, fertõtlenítsük a ketrecét. Súlyosabb esetben azonnal orvos!
Székrekedés: Ritkán fordul elõ, de székrekedés esetén, az ürülékbogyók általában kemények szárazak, és kisebbek a megszokottnál. Néha úgy ürülnek, ki összeragadva mint egy kolbászfûzér. Szájon át adott 0,5 – 1 ml paraffinolaj segíthet a normál bélsár ürítésében. Ezt a kezelést még egy nap múlva meglehet ismételni, de tovább nem. Ha nincs javulás orvoshoz kell vinni a kis beteget.
Csonttörések: A tengerimalacokat néha a csonttörés veszélye is fenyegeti, amikor valahová beszorul a lábuk, vagy leesnek valahonnan. A törött lábú állatot könnyû felismerni bicegõ járásáról, mivel a törött mancsára nem képes ránehezedni. Ha egyszerû törésrõl van szó, vagyis a lábfej nem deformálódott is egyúttal, a sérülés néhány héten belül meggyógyulhat. Ezalatt gondoskodjunk arról, hogy az állat nehézség nélkül el tudja érni az etetõjét és a vizesüvegét. Ha a tengerimalac gerince törött el, a legemberségesebb eljárás, ha elaltattatjuk szegényt. Ha kétségeink vannak a törés természetérõl, mindig forduljunk állatorvoshoz.