Fajtatiszta koronás, sheltie, merino, és texel tengerimalac tenyészet (Eger)
A nálunk tenyésztett tengerimalac fajták hosszúszőrűek, a jobb oldali forgó képekre kattintva részletesebb információt kaphatsz az adott fajtáról. Rövid szőrű fajtát nem tenyésztünk! Esetenként perui, alpaka, és angóra fajtájú tengerimalac születhet.
Ha összeeresztünk egy hím és egy nõstény tengerimalacot, biztosak lehetünk benne, hogy a család létszáma hamarosan gyarapodik. Ezért elõre kell gondolkodnunk arról, valóban szeretnénk–e tenyészteni õket. Az apró tengerimalacok igen bájos állatkák, ám a második–harmadik alom után már nehézségek mutatkoznak a szaporulat elhelyezésében. Tehát már az állatok megvételénél el kell döntenünk, akarunk–e utódokat. Ha mindenképpen egy párat szeretnénk, ám a szaporulat nem kívánatos számunkra, tarthatjuk õket külön ketrecben, illetve a hímet ki is heréltethetjük az állatorvossal. A tengerimalacok nem annyira szaporák, mint az egerek vagy az aranyhörcsögök, így amennyiben nem gátoljuk õket a szaporodásban, évente legföljebb négy alkalommal, almonként 2–5 kölyökkel fognak megörvendeztetni bennünket.
Hím vagy nõstény? Ezt a kérdést nem is olyan egyszerû eldönteni. Az állatot kézbe fogva és a hátára fordítva meg kell vizsgálnunk a farok alatti területet. A legtöbb rágcsálóhoz hasonlóan az ivar eldöntése a végbélnyílás és az ivarnyílás közötti távolság alapján történik. Hímeknél a két lyuk sokkal távolabb van egymástól, mint nõstényeknél. A teljesen kifejlett hímeknek ezenfelül észrevehetõek a heréi is.
Lány malac ivarszerve
Fiú malac ivarszerve
Beltenyésztés
Egy magára valamit is adó tenyésztõ sohasem pároztat bármely hímet bármelyik nõsténnyel, mivel így túl nagy a beltenyésztés veszélye. Ha például szomszédunktól kapunk egy fivér–nõvér párt, soha ne pároztassuk õket, hiszen utódaik magukon viselnék a beltenyészet minden következményét. Ráadásul arra sincsen biztosíték, hogy a kapott állatok nem rokon egyedek párosodásából születtek–e. Az ismétlõdõ beltenyésztésbõl napvilágot látó utód genetikai degenerációja egyre inkát szembetûnõ lesz. Az almokban kisebb és gyengébb, csökkenõ számú kölykök születnek, ezen kívül megnõ a veleszületett rendellenességek aránya is.
Pároztatás
Gyors szerelem: A tengerimalacok párzása talán ha 15–30 másodpercig tart...
A tenyésztés elkezdése elõtt várjunk, míg állataink el nem érik az 5–7 hónapos kort. A nõstények csontjai ekkor még elég rugalmasak ahhoz, hogy ellés folyamán táguljanak egy kicsit. Az olyan nõstényeknek, amelyek idõsebb korban ellenek elõször, nehézségeik lehetnek kölykeik világrahozatalakor. A tengerimalacok párzását nehéz megfigyelni, mert igen visszahúzódó állatok e tekintetben. Akkor szeretnek párzani, amikor nincs ott senki. Amikor a kocák tüzelnek (készen állnak a párosodásra), rendszerint egyetlen alkalom elég a megtermékenyüléshez. A tengerimalacok igen izgatottá válnak a párzási periódusban. A koca 16 naponta tüzel, alkalmanként néhány órán keresztül. A tüzelési idõben a hüvelyt elzáró hártyán egy, a párosodást lehetõvé tevõ rés keletkezik. A kan egy viaszszerû dugót hagy hátra a nõstényben, amely meggátolja a sperma kifolyását. Több nõstényt (akár 2-3) lehet összetenni egy hímmel. Elõnye, hogy a nõstények össze tudnak szokni, a hím rendet tud tartani. A nõstények segíthetnek a másik nõsténynek, vagy akár a szoptatásban is. Ha nem azonos fajájú, vagy nem azonos hím fedez te be a két nõstény tengerimalacot, akkor is tanácsos szülés elõtt õket összeszoktatni. Ebben az esetben is tudnak egymásnak a gondozásban, és a szoptatásban segíteni. Két külön fedezett nõstényt egy hímmel szoktassunk össze: a szülés elõtt 2-3 héttel tegyük össze a két nõstényt egy hím társaságában 3-5 napra, majd a hímet vegyük el. A szülést megelõzõ 2 héttel már semilyen változást ne hajtsunk végre, ne legyenek a ketrec átrendezve, ne legyenek más helyre áttéve, stb, a malacok a lehetõ legkevesebb stressznek legyenek kitéve. A vemhesség 63-70 nap, a szülés közeledtével front (idõjárás-változás) meg szokta hozni a kismalacokat.